Nem váglak ketté lélekre meg testre

oly éles késsel, ahogy Te teszed,

ki lelkedet rábíznád tenyeremre,

de kolostorba zárnád testedet.

Vadabb vagyok. Fülem örvény: felissza

lélegzeted fúgáit, s ha hamis

szégyenkezésem nem tartana vissza,

végigfogdosnám árnyékodat is.

De ha az öt érzékemet menesztem:

mindjárt cikázni kezdesz a fejemben

és nem vagy többé se lélek, se test:

Én szüllek meg magamnak, mert kívánlak

és mert kívánlak, élvezem a vágyat,

mely engem betölt, Téged elereszt.

Vágy nélkül még nem volt szerelmes senki.

Vágy nélkül csak az Isten tud szeretni.